Azok a régi szép idők-hallom mostanában innen-onnan. Egyre többször, egyre több felől. És nem csupán hallom, látom is….az emberek szeretik magukat körülvenni a múlt tárgyaival, elmúlt korok emlékeivel…
De miért vágyik vissza az ember a múltba? Ami, persze, akkor amikor történt, zajlott, éppúgy jelen volt, amiből az emberek visszavágytak annak a jelennek a múltjába, vagyis a mi múltunk múltjába. A múlt mindig szép, szebb és jobb volt. Érdekes, hogy jelenként nem tudjuk megbecsülni. Húsz-negyven év múlva a mostani jelenbe vágyódnak majd vissza az emberek, abba a jelenbe, ami most legtöbbük számára úgy szar, ahogy van. Hiába, bolond az ember addig, amíg nem lát, és ördögi kör ez: míg nem tanulunk meg a mostban élni, nem látunk, de ahhoz, hogy lássunk, meg kell tanulnunk a mostban élni. Paradoxon, mint maga a Lét, s míg csalóka örömünket leljük a felszín felszínes dolgaiban, a Lét csendben vár, s nem fedi fel titkait. Mert a titok a Mostban van. Túl az időn és túl az elmén, túl a szavakon, melyeket már túlhasználtunk. Nem a múltban és nem a jövőben. A szívben. Az ölelésben, az ízekben, az esőben, az otthonban, az örömben, a fájdalomban és a művészetben. A szív a Most, az elme az idő, mely börtönbe zár, félelmekkel teli és képtelen a megbocsájtásra. Próbáljuk meg a jelenünket széppé tenni, minden nehézsége ellenére kihozni belőle a lehető legjobbat. Mert a jövő a jelenben születik. Most. A múlt pedig a jelenben hal meg. Amikor a múltba vágyunk, intuitívan az időtlenbe, az örökkévalóba vágyunk. Lelassulni vágyunk és ellazulni, együtt áramlani a létezéssel, együtt lélegezni a természettel. Aki a múltjában él, halott. Aki a jövőtől fél, szintén halott. Élő, lüktető, vibráló és tiszta lét csak a Mostban van. Tudjuk, az idő, s minden más is, relatív. De azt tudod-e, hogy miért vagy képes érzékelni az idő múlását, legyen az lassan vánszorgó, vagy száguldónak tűnő? Mert időtlen, örökkévaló Létező, tudat vagy, mely emberi – anyagi formában tanulja felfedezni isteni létét. Minden csak valamihez képest valami. Tér nélkül nem léteznének tárgyak, mozgás nélkül állandóság, rossz nélkül jó, sötétség nélkül fény, ok nélkül okozat…..és fordítva. Szóval….nem a karmád rabja vagy, hanem az elmédé. Fordítsd meg az ok-okozat sorrendjét. Hozd létre az okozatot és megjelenik az ok. Légy boldog és megjelennek a dolgok és történések, amik megfelelnek boldogságod és lényed rezgéseinek. Sorrend csak az elmében van, és te hiszel neki. Okokra van szükséged a boldogsághoz, sőt még a megelégedettséghez is. Az nem elég, hogy élsz, hogy egészséges vagy, van mit enned, van hol aludnod…és hallod a madarak énekét. Ha van munkád azért nyavalyogsz, hogy nincs kedved dolgozni menni, ha megszűnik a munkád, akkor meg azért. Ha egészséges vagy, nem vagy rá tudatos, nem vagy boldog tőle, de ha beteg leszel, azonnal boldogtalanná válsz. Ezért vágytok a múltba…mert a múlt mindig „lassúbb” mint a kényszeres elméd és a belső tered irányíthatalan gondolatforgalma. Lassulni vágysz, egészen addig míg meg nem pihensz a Mostban, abban az alkímiai energiamezőben, mely képes átalakítani egész életedet. De a Most itt van, mindig, minden pillanatban Most van, engedd, hogy elkezdje tisztító munkáját, hogy kimossa a sarat, a gennyet sejtjeidből, hogy tisztuljon a Lélek (a tudatalatti) , mert így válik érthetővé amit Jézus mondott: "….boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa…” A lelki szegény ugyanazt jelenti, mint a lelki gazdag. Bizony. Mert először üressé kell válnod, hogy majd teljes lehess. A létezés nem tud átáramolni rajtad, mert dugig vagy. Lelki mérgekkel, negatív gondolatokkal, ítélkezéssel, önmagad poklát megteremtve újra és újra. De aki poklot tud teremteni, az tud mennyországot is! Teremtő vagy, ember, Isten része vagy, saját életed misztikusává válhatnál….és te azzal foglalkozol, hogy mit mondanak meg csinálnak a hülye politikusok. Neked…nekem…az egyéneknek kell változnunk ahhoz, hogy a társadalom változzon, hogy egyre több legyen az olyan ember, akik közül majd nagyszerű politikusok kerülnek ki, mert a társadalom mindig a többség tudatossági szintjét tükrözi. Nagyon sok embernél jött el az ideje annak, hogy figyelmét másfelé irányítsa. És sokan vannak már az ébredő, bölcs emberek is, akiknek fényében és tükrében most még inkább kivehető és szemet szúró az emberi ostobaság és korlátozottság. De ahol sötétség van, oda csak fényt kell vinni. Az élet értelmét keresitek? Ez az! Fedezd fel azt, hogy ki vagy valójában, ragyogj…és a sötétség eltűnik. Mert ez törvény. És benned van az út is és a tudás is. És benned van Isten is, a Forrás…vagy nevezd, ahogy akarod. Eljött az idő. MOST. Ne vágyj hát a múltba. Tedd széppé a jelent, és amilyen széppé teszed, éppolyan szép lesz a jövőd. Mert ez törvény.
